Kishuszár
“Az ember és a ló kapcsolata nem csupán együttműködés, hanem egy csendes, kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülő párbeszéd, amelyben a szavak helyét az érintés, a mozdulat és a lélek veszi át.”
Némi töprengés előzi meg a hasonszőrű írásaimat, elvégre nincs az a publicista, aki ne szeretné jól megírni a szűk környezetéből származó tehetségek bemutatását. Nálam ez úgy működik, hogy elengedhetetlen a személyes találkozó, hiszen egy-egy teljesítmény mögött a személyiség megismerése ihleti igazán az írást.
A történet ott kezdődött, hogy a 7 éves kislány, Mórocz Lilien, érdeklődni kezdett a lovak iránt. Nincs is ebben semmi rendkívüli, hisz melyik kisgyermeknek nem tetszenek ezek a gyönyörű, nagytestű állatok? A kerítésen túlról simogatják, figyelgetik őket, aztán a bátrabbakat szüleik ráültetik valamelyik deres hátára. A lovak iránti szerelem azonban vagy hatalmába keríti a gyermeket egy ilyen találkozás alkalmával, vagy egy trendi, rövid ideig tartó hobby lesz csupán belőle. Lilien mondanom sem kell, az előbbi csoportba tartozott, a lovak iránti kötődése egyre mélyebbé vált, és nem múlt el nap, hogy ne foglalkozott volna valamilyen formában a lovakkal.
A személyes találkozón leült velem szembe egy csillogó szemű 14 éves kamasz, s azon kezdtem töprengeni, hogy képes ez a törékeny lány egy erős lovat irányítani. Annak ellenére, hogy az anyuka beszélt többet, éreztem az erőt, a határozottságot, ami ebben a Kishuszárban lakozik. Látszott a tekintetében az elszántság, a magabiztosság és legfőképp a mérhetetlen szeretet, ahogy a lovakról mesélt.
Mórocz Lilien Nagyudvarnokban, Hervay Tímeánál kezdte az ismerkedést a lovakkal, majd ezt követően Tallóson, a Big Family Runchon, Múcska Gergő felügyelete alatt folytatta a lovaglást, s a mai napig ennek a nagy lovas családnak tagja. Sokat köszönhet nekik, hiszen a lovaglás mellett megtanult törődni az állatokkal, megtanulta a rendszerességet és felelősségvállalást. Teltek a szorgos évek, Lilien lassan serdülővé cseperedett, és egy váratlan kéréssel állt szülei elé.
Szeretne indulni a Felvidéki Vágtán.
Lilien édesanyja, Kitti, aki mai napig a végső igenek és nemek kimondója, enyhe mosollyal konstatálta lánya elhatározását, és egy – jól van kislányom, álmodozz csak – után, határozottan elutasította az ötletet. Azt azért szeretném megemlíteni, hogy Lilien rendelkezik azokkal a bizonyos sport génekkel, elég, ha csak a csallóközi focipályákon megemlítjük Horváth „Pesszi” Józsi nagypapa vagy az apuka, Mórocz Misi nevét.
Némi papa-mama-apuka háttérnyomásnak, és főleg Lilien kitartásának köszönhetően, az anyuka enyhülni látszott lánya kérését illetően, így került Lilien a nagyszarvai Pata tanyára, ahol Pőthe Zoli vette kezelésbe a szakmai irányítását. Tequilával, a makacs kis pónival öt hónapig készültek keményen, majd Egyházkarcsa színeiben – és a község polgármesterének Mórocz Péter hathatós segítségével - az álma valóra vált, és július 6-án a Felvidéki Vágtán Kishuszár kategóriában indulhatott a versenyen. Bejutott a döntő futamba, de a harmadik helyezéssel sajnos nem sikerült kijutnia a Nemzeti Vágtára.
A sors azonban nem engedte el Lilien kezét, és új lehetőséget gördített útjába. Még a nyár folyamán alkalma nyílt igazolni a magyarországi Baján teambe Vasadra, és ezzel együtt részt venni a Szemenyei Vágtán, amely szintén a Nemzeti Vágta előszobája. Lilien a Kishuszár kategóriát BZ Dixie nyergében magabiztosan megnyerte, és ezzel lehetősége nyílt kvalifikáltatni magát a 17.Nemzeti Vágtára, melyet idén a szilvásváradi Lipicai Lovasközpontban rendeztek október elején. Felejthetetlen és meghatározó élmény volt ez Liliennek és családjának, - sikerült is a középdöntőig vágtatnia BZ Dixie lován, és ezzel az összesítésben az előkelő nyolcadik helyet megszerezni.
A történet hasonlíthatna sok más sportágban egyedit alkotó tinédzser történetéhez, de tény, hogy ez a 14 éves csallóközi kislány nem mindennapi dolgot rakott le az asztalra. Az álom beteljesült, és vélhetően ez új álmokra sarkallja őt. Lilienben érezhetően dúl az adrenalin, és a jövőben akár a western lovaglást is kipróbálná.
Folytattam volna még a beszélgetést, de Lilien kisöccse Márton, aki egy DAC melegítőben izgett mozgott mellettem éppen edzésre készült, hiszen ő a DAC U12-ben szórja na nem a patkókat, hanem a gólokat.
Az egész család teljes mellszélességben támogatják Lilient, aki már 14 évesen öregbítette Felvidék ezen belül Csallóköz hírnevét.
fotó: Horváth Kitti