Az érelmeszesedés – a jóléti társadalmakban a vezető halálokok egyike – lassan és csendben kialakuló betegség, mely többnyire csak előrehaladott állapotban okoz panaszokat. Ezért is olyan veszélyes, hiszen amíg nincs baj, tudomást sem veszünk róla – gyakran még akkor sem, ha a magasabb vérzsír-értékek vagy a néha-néha kiugró vérnyomás már figyelmeztettek rá. Valójában több tényezőnek köszönhetően fejlődik ki, és ezek közül sok megelőzhető, kivédhető. Sőt némi reformmal a kezdődő elváltozások is lelassíthatók, esetleg fel is tartóztathatók. És most lássuk, hogyan?

Érelmeszesedéskor az artériák és a kisebb kapillárisok falán olyan felrakódások keletkeznek, melyek a vérkeringést nehezítik, az erek rugalmasságát jelentősen csökkentik, és emiatt romlik az aktuális helyzetnek megfelelő érfali-és vérnyomás-adaptáció. Hasonló ez a vízvezetékcsövek „elvízkövesedéséhez”, aminek következtében az addigi erős vízsugár helyett csak erőtlenül csepeg a víz.

Hogyan jön létre az elmeszesedés?

Az érelmeszesedés kezdetén a magasabb vérzsír szint miatt fehérvérsejtek (monociták) gyűlnek össze az erek falán, hogy bekebelezzék, és eltakarítsák a felesleget – és ezáltal meg is vastagítják az érfalat. A keletkező foltokban (aterómás plakk) a monocitákon kívül különféle zsírok, simaizom és kötőszöveti sejtek találhatók. Legelőször az erek elágazódásainál – ahol nagyobb a vérörvény, és emiatt könnyebben károsodik az érfal – alakulnak ki plakkok. Idővel a még viszonylag lágy zsíros felrakódásokba kalcium ill. vérlemezkék rakódnak bele, ettől pedig megkeményedik, és törékennyé válik, és még jobban beszűkül a fal. Ha a plakkok nagyra nőnek, el is zárhatják az ereket (ezt nevezzük trombózisnak), vagy ha leszakad belőlük egy kis darab (trombus), akkor az elsodródhat, és kisebb átmérőjű ereket tömeszel el – ilyenkor embóliáról beszélünk.

Mi okoz érelmeszesedést?

• Az erek korral járó károsodása
• Örökletes családi hajlam
• Anyagcsere-zavarok
• Hormonális zavarok, pl. pajzsmirigy alulműködés
• Magas vérzsír és vércukor értékek
• Magas és ingadozó vérnyomás
• Nikotinélvezet
• Tartós stressz
• Érfali gyulladás (reuma, luesz, más immunológiai érbetegségek)

Miről ismerhető fel?

Attól függően, hogy milyen szervet, érterületet érint leginkább, más és más tünetek jelentkezhetnek mindenkinél. A beszűkülő artéria első tünete a fájdalom vagy görcs lehet, amikor a véráramlás nem képes elegendő oxigénnel ellátni az adott területet. A tünetek jellemzően fokozatosan alakulnak ki, ahogy a szűkület sem azonnal keletkezik. A szív koszorús ereinek elmeszesedésekor jelentkező tompa vagy szúró mellkasi fájdalom, az alsó végtagok érszűkületes fájdalma járáskor, vagy az agyi erek érintettsége miatt kialakuló memóriazavarok, szédülés, depresszió, illetve az átmeneti zsibbadással és beszédzavarral járó rosszullétek mind egy tőről fakadnak, és ugyanaz áll hátterükben. Van, akinél a szem retinájában található kis erek károsodása miatti látásromlás, másoknál pedig – súlyosabb esetben – a vesefunkció beszűkülése jelzi a bajt. Nem ritka azonban, hogy a baj komolyabb és jellegzetes megelőző tünetek nélkül drámai módon jelentkezik: pl. agyembólia, tüdőembólia vagy szívinfarktus képében.

Legfontosabb rizikófaktorok

• Tartósan nagyon magas vérzsír értékek
• Rendszeres dohányzás
• Magas vérnyomás
• Cukorbetegség
• Köszvény
• Elhízás, helytelen táplálkozás (sok szénhidrát, zsiradék és fehérje)
• Mozgáshiány

Milyen kárt okoz a dohányzás?

A rendszeresen dohányzók veszélyeztetettségének mértéke arányos a napi elszívott cigaretták számával. A kutatási eredmények tanúsága szerint akik elhagyják a cigarettát, azoknál a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata a felére esik függetlenül attól, hogy azelőtt mennyit szívtak.

A nikotin és a dohányfüstben található egyéb kártékony anyagok csökkentik a védő koleszterin (HDL) szintjét, ugyanakkor növelik a káros vérzsírokét (LDL, triglicerid). Ezen kívül a dohányzás emeli a vér szénmonoxid szintjét, ami nemcsak a sejtek vérgáz anyagcseréjét rontja az egész szervezetben, hanem direkt is roncsolja az érfali hámsejteket. Továbbá szűkíti az ereket, és ezzel rontja mindenütt a szövetek vérkeringését, növeli a vér alvadékonyságát, vagyis fokozza a trombózis kialakulási kockázatát.

Az érkárosító stressz

A napi hajsza, a pihenési szakasz egyre intenzívebb lerövidülése is hosszútávon jelentős fokban rontja érrendszerünk állapotát. Ez elsősorban a nagy mennyiségben, sokszor feleslegben keletkező és még a nyugalmi fázisban is nagyobb adagban cirkáló stresszhormonoknak (adrenalin, noradrenalin) köszönhető. Ezek az egyébként létfontos anyagok tartósan nagy mennyiségben fokozzák a vérzsírok szintjét, szűkítik az ereket, emelik a vérnyomást, és rontják a szív ingerképző- és vezető rendszerének működését, vagyis ritmuszavart idézhetnek elő. Ráadásul a feszült, ingerül emberek könnyebben ragadnak cigarettát, vagy többet esznek a stressz levezetésére. Tehát így többszörösére fokozzák rizikófaktorukat. Ezért érdemes relaxációval, rendszeres mozgással levezetni a napi feszültséget.

Hogyan táplálkozzunk?

• Legfontosabb a testsúly normalizálása. A legtöbb érintett ugyanis jelentős súlyfelesleggel rendelkezik, persze akadnak olyanok is, akik örökletes hajlamuknak köszönhetően normális testalkat mellett is magas vérzsír értékekkel küszködnek. A bonyolult kalóriaszámláló étkezés helyett próbáljunk meg inkább reformétrendre áttérni (ennek alapelveit ld. az ideál korábbi számaiban). Iktassunk be heti egy zöldség-, gyümölcsnapot: ilyenkor 1,5-2 kg szezonnak megfelelő friss zöldséget és gyümölcsöt kell elfogyasztani, 3 liter teát, ásványvizet vagy hígított gyümölcslevet célszerű meginni, és ha lehet, menjünk el ezen a napon szaunába is. Előrehaladott állapotban orvosi felügyelet mellett ajánlott hosszabb gyógyböjtöt tartani.
• A teljes őrlésű gabonákban található rostok csökkentik a felesleges zsírok, szénhidrátok és fehérjék felszívódását.
• A zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok (A, B, E és C), illetve ásványi anyagok (magnézium, kálium, cink és szelén) védik az érfalat – erről részletesebben a cikk végén olvashatunk. Ezért az alábbiak rendszeres fogyasztását minden főétkezéshez tervezze be. Legfontosabb érelmeszesedést és vérnyomást csökkentő zöldségek és vitaminok:
• alma: a benne található pektin csökkenti a koleszterint, és megköti az ereket is roncsoló nehézfémeket, pl. az ólmot és a higanyt. Ezenkívül támogatja a szívműködést és csökkenti a vérnyomást is.
• articsóka: a kutatási eredmények szerint 6-12 héten keresztüli fogyasztása jelentősen csökkenti az LDL és a triglicerid szintjét, mert fokozza a zsíranyagcserét, és aktiválja a májműködést.
• Banán: magas káliumtartalmának köszönheti vízhajtó és vérnyomáscsökkentő hatását, rengeteg A-, C- és B-vitamint is tartalmaz, ezért jó érvédő, de rendszeres fogyasztása a koleszterinszintet is kedvezően befolyásolja.
• Eper: nagy mennyiségű karotint, C-vitamint, folsavat, mangánt és káliumot tartalmaz, ezért védi az érfalat, vízhajtó és vérnyomáscsökkentő is.
• Karfiol: vízhajtó, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és aktiválja az anyagcserét.
• Zöldborsó: nagyon sok magnéziumot és nukleinsavat is tartalmaz a ballasztanyagokon kívül, ezért védi az ereket, a szívet és csökkenti a koleszterinszintet.
• Édesköménygumó: a közismert puffadáscsökkentő kitűnő vérzsír rendező, és magas kálium ill. C-vitamin tartalmának köszönhetően jó érvédő is.
• Káposzta: A-vitamin tartalma még a brokkoliét is meghaladja, nagy adag gyökfogó B-, E és C-vitamint is tartalmaz, így védi az érfalat. Rostjai aktiválják az anyagcserét, csökkentik a vérzsír szintet.
• Póré-, vörös-és fokhagyma: mindegyikben óriási mennyiségű koleszterincsökkentő hatóanyagok találhatók, ráadásul a magas szeléntartalomnak köszönhetően az érkárosodás is csökken hatásukra. Mivel a véralvadást is csökkentik, segítenek a trombózisok kivédésében.
• A telített zsiradékok helyett próbáljunk meg telítetlen zsírsavakban dús hidegen sajtolt olajokat használni: lenmag-, szőlőmag-, olívaolajat, repcét, tökmagolajat, búzacsíra-olajat. Levesek, főzelékek készítésénél az utolsó főzési fázisban adjuk az ételhez az olajat, hogy az a hő hatására ne károsodjon, sütéshez inkább a hőtoleránsabb kókuszzsírt válasszuk. Kenyerünkre pedig nagyon a legkevésbé manipulált vajat kenjük vékonyan.
• Redukáljuk a zsírdús élelmiszerek fogyasztását: zsírosabb húsok, felvágottak, zsíros sajtok, panírozott sültek, tésztafélék, vajas sütemények, hasábburgonya, majonéz, belsőségek, tenger gyümölcsei, fast food ételek (hamburger, hot dog…). Inkább grillezzen, pároljon vagy fóliában és agyagtálban süssünk mindent.
• Legyünk mértékletesek az édesség fogyasztással is: ugyanis a magasabb cukorszint a glukóztolerancia-faktor emelkedésével jelentősen hozzájárul az érelmeszesedéshez. Érdemes sütemények és csoki helyett inkább aszalt gyümölcsökkel kielégíteni édességigényünket, a teába fehér cukor helyett tegyünk mézet vagy kezeletlen barna cukrot, sztéviát, juharfaszirupot, ezek nem olyan gyorsan szívódnak fel, és nem terhelik úgy a szervezetet.
• Csökkentsük vagy hagyjuk el a rendszeres kávéfogyasztást: a napi 2-3 feketekávé ugyanis nemcsak a vérzsírokat emeli, hanem szűkíti az ereket, fokozza a ritmuszavarok kialakulását, és mivel a koffein vízhajtó is, gyorsítja a kálium és magnézium kiürülését.
• Együnk hetente egy-kétszer halat: a benne található esszenciális zsírsavak ugyanis csökkentik a vérzsír szintet, és védik az érfalat.

  Miben különböznek a zsírsavak?

               Telített zsírsavak                           Egyszeresen telítetlen zsírsavak                         

              Szilárd konzisztencia                                    Lágy konzisztencia                                             

  Előfordulás: állati zsírok, kókuszzsír                     Olíva-és repceolaj                                     

             Emeli az LDL-szintet                Nem emeli az LDL, és az összkoleszterin-szintet               

Nem létfontos, a szervezetben is                Nem létfontos, a szervezetben is                 

                képes termelődni                                       képes termelődni

    Többszörösen telítetlen zsírsavak

            Folyékony konzisztencia

Napraforgó-, len-, kukoricacsíra olaj, stb.

            Csökkenti az LDL-szintet

Létfontos, a szervezetben nem tud termelődni

Milyen gyógynövények jók érelmeszesedésre?

• A gingko javítja az erek átjárhatóságát, és ennek köszönhetően elsősorban keringési zavarok és azok szövődményei (feledékenység, memóriazavar, lábfájás, mellkasi fájdalmak) esetén ajánlott használata.
• A kökényvirág flavonoidokat és glikozidokat tartalmaz, nemcsak a vérnyomást csökkenti, hanem javítja a szívizom erejét és a ritmust, sőt enyhe vízhajtó is.
• A galagonya szívtámogató és érvédő hatóanyagai (glikozidok, kardiotonikus aminok) miatt kitűnően alkalmazható időskori szívpanaszok és érelmeszesedés esetén önállóan vagy más teákkal együtt.
• A fagyöngy a legáltalánosabban ismert vérnyomáscsökkentő és szíverősítő. Használatakor a hatóanyagok védelmében a teát ne forrázzuk vagy főzzük, hanem csak hidegen áztassuk.
• A feketeribizli levél: enyhe vízhajtó és vérnyomáscsökkentő, elsősorban keverékekhez ajánljuk.
• A szúrós gyöngyajak glikozidjainak köszönheti szíverősítő, keringéstámogató hatását. Elsősorban ideges szívpanaszok és ezzel összefüggő magas vérnyomás esetére ajánljuk.
• Egyéb, keverékekhez használható gyógyfüvek: citromfű, orbáncfű és levendula – feszültségoldóként szívpanaszok és magas vérnyomás esetén, gyermekláncfű, hibiszkusz és tarackgyökér – vízhajtóként magas vérnyomásnál (ezeket előrehaladott érszűkületben lehetőleg ne használjuk, mert növelhetik a vérsűrűséget, és ezzel fokozhatják a trombózisveszélyt!!)

Vérnyomáscsökkentő gyógytea

Keverjük össze az alábbi gyógyfüveket a megadott arányban, forrázzuk le, majd 10 perc állás után leszűrve fogyasszunk 6 héten át napi ½ litert:

• Feketeribizli levél              3
• Galagonyavirág                1,5
• Galagonyatermés             1,5
• Gyermekláncfűgyökér       2
• Szúrós gyöngyajak            2
• Citromfű                             2

Lehet-e szaunázni?

A vízterápia Kneipp szerint az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésének és kezelésének nélkülözhetetlen módszere. Betegeinek rendszeres hideg-meleg váltott zuhanyt, váltott karfürdőt és minden napos száraz testledörzsölést ajánlott. Ezek az eljárások felpezsdítik a keringést, megtornáztatják az ellustult, merevebb falú ereket, és stabilizálják a vérnyomást és a szívműködést szabályozó vegetatív idegrendszert is.

Szaunázni is szabad – amennyiben a vérnyomás nem extrémen magas, és sikerült a fenti módszerekkel illetve gyógyszerekkel tartósan stabilizálni. Természetesen fokozott figyelemre van szükség, és nem javasolt a hosszabb idejű bent tartózkodás sem (max. 15 perc a legutolsó fázisban!). Az egyes szaunamenetek után ne zuhanyozzunk jéghideg vízzel, a hőfokot szobahőmérsékletűre állítsuk, és mindig a lábaknál – a szívtől legtávolabb eső ponton – kezdjük, majd a szív felé haladva folytassuk a gyors zuhanyt.

Ha tehetjük, menjünk el időnként gyógyfürdőbe is, a szénsavas fürdők nagyon jók keringési zavarok enyhítésére, a szövetek oxigenizáltságának javítására.

Mit érdemes még használni?

A kutatási eredmények számtalanszor alátámasztották már a vitaminok és egyes ásványi anyagok érvédő és érelmeszesedést csökkentő hatását. A fent felsorolt zöldségeken és gyümölcsökön kívül – mivel ma már sajnos a rossz termőföld és a gazdálkodás eliparosodása miatt csökken azok biológiai értéke is – érdemes évente egy-kétszer 2 hónapos kúrát is tartani kombinált készítményekkel. A legfontosabb érvédő vitaminok és ásványi anyagok:

• Az antioxidáns vitaminok: bétakarotin, C-és E-vitamin – ezek nemcsak az érfalat védik az oxidatív sejtkárosodástól, hanem csökkentik az LDL eloxidálódását (avasodását) is, és ezáltal az érelmeszesedést.
• A folsav a B6-és B12-vitaminnal együtt fokozza a homocisztein nevű fehérje lebontását, ami nagyobb mennyiségben növeli az érelmeszesedés, a trombózis és a szívinfarktus kockázatát.
• Az L-karnitin segíti a zsírok lebontását a sejtekben, csökkentve ezzel a vérzsírokat is, ráadásul védi és erősíti a szívizmot.
• Újabb adatok szerint a kalcium is csökkenti – és nem fokozza! – az érelmeszesedés ütemét, különösen igaz ez, ha nagyobb adag C-vitaminnal együtt történik szedése.
• A magnézium a szív és érrendszer egyik legfontosabb védőpajzsa: gátolja, hogy túl sok kalcium áramoljon a sejtekbe, fokozza az érfal és a szívizom rugalmasságát, izomerejét, szabályozza a szívritmust, tágítja az ereket, gátolja a vérlemezkék összecsapzódását és ezáltal a trombózis kialakulási esélyét is csökkenti. A koleszterin-és trigliceridszintet is csökkenti, mert fokozza azok májban történő lebontását. Különösen hatékony orotsavval (pl. Magnerot) és más vitaminokkal kombináltan.
• Cink, szelén: leginkább a fenti vitaminokkal kombináltan ajánlott használatuk, hiszen jól kiegészítik egymás érvédő hatását.
• Króm: rendszeres kúraszerű használatával az érfali zsírfelrakódás jelentősen csökken – különösen igaz ez magas vércukorral küzdőknél, mert az ún. glukóztolerancia-faktor (ami az érelmeszesedésnek is kedvez) aktivitását csökkenti. Ezenkívül a koleszterinszintet is segít normalizálni.
• A germánium a sejtek oxigénfelhasználását fokozza, csökkenti a vércukorszintet, és az érszűkületes panaszokat.

kép forrása: pixabay

forrás: balaicza.hu