1. Húsvét-sziget és nem Húsvét-szigetek

A monumentális szobrok Csenden-óceánban fekvő szigetét az őslakosok Rapa Nuinak hívják. Európai nevét arról kapta, hogy 1722-ben húsvét vasárnap kötött ki itt az első európai felfedező, a holland származású Jacob Roggeveen admirális hajója. Valójában egyetlen, 163,6 km²-es szigetről van szó, aminek kb. 5.800 lakosa ma főleg a turizmusból él. A sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami az UNESCO világörökség része. Repülőgépekkel és nagy üdülőhajókkal turisták ezrei érkeznek rendszeresen a szigetre.

2. Az őslakosok Polinéziából érkeztek

Bár a sziget ma hivatalosan a közel 2.000 km-re lévő Chiléhez tartozik, az őslakosok nem innen, hanem Polinéziából érkeztek i. sz. 300 körül. Az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre, a sziget fénykorában 15.000 lakos élt itt. Az elszeparált, más civilizációtól távoli szigeten túlnépesedés alakult ki, ami ökológiai katasztrófát okozott, az erdők kipusztultak. Az európai felfedezők megérkezésekor a lakosság már mindössze két-háromezer főre csökkent.

3. Jelentős stílusfejlődést is felfedezhetünk

A Húsvét-szigeten több mint 800 embert formázó kőszobor (az őslakosok nyelvén moai) áll, akik a bennszülöttek falvakra és szertartási helyszíneire vigyázó szent őseit ábrázolják. A 2 és 20 méter között váltakozó magasságú szobrokat mésztufából és megkövült lávából faragták ki. A moaik alakjában és méretében megmutatkozó különbségek jelentős stílusfejlődésről árulkodnak. A korábbi kisméretű, kerekfejű és kerekszemű alakoktól  jutottak el a legismertebb nagyméretű, megnyújtott formájú, hatalmas orrú és fülű szobrokig. A szobrok súlya 6-270 tonnáig terjed.

4. Vannak félben hagyott szobrok is

Több szobor áll befejezetlenül a bánya mélyén, ezek közül a legnagyobb 21 méter magas és kb. 270 tonnás.

5. A szentélyek a tengernek háttal állnak

A szobrok egy része egy szentélyen (ahu) áll háttal a tengernek. Ennek oka, hogy a szobrokat a közösségi terek, a falvak és a szentélyek felé néznek. A szobroknak fehér, korallból készített szemük volt, ez ma már nem látható. A szentélyek egy része sírhelyként szolgált, emberi maradványokat fedeztek fel bennük.

6. A szobrok fején nem kalapok vannak

Az emberi fejet és törzset mintázó kőszobrok többségén vulkanikus kőzetből készült, külön faragott, korong alakú kalap (pukao) is látható. Ezeket sokáig valami fejfedőnek vagy fejéknek hitték: kalapnak, turbánnak, tollas diadémnak. A mostanra kiderült, hogy ez valójában haj, ezt bizonyítja, hogy rapanui nyelvű  elnevezésük, a pukao kontyot jelent. A legnagyobb szobrok kalapjainak átmérője akár a 2 métert is eléri, és 12 tonnát nyom.

7. A kalapokat valószínűleg utólag helyezték fel

A kalapokat nem a moaikkal együtt készítették, azokat utólag helyezték fel a sokszor 12 méter magas szobrok tetejére. Nagy valószínűséggel rámpákat használtak a felhelyezésre, erre utal, hogy a legtöbb pukao inkább ovális, mint kör alakú, ami megakadályozhatta, hogy visszaguruljon a rámpán, és agyonnyomja az alatta álló embereket. A régészek a pukaók oldalán látható súrlódásnyomokat a görgetés eredményének tartják.

8. Thor Heyerdahl kutatásainak köszönhető a moaik (kőszobrok) népszerűsége

A 19. és a 20. században sok tudós vizsgálta a Húsvét-sziget kőszobrainak történetét. A norvég Thor Heyerdahl tézisei váltották ki a legnagyobb visszhangot, fő elméleteit tudóstársai sorra megcáfolták, ennek ellenére neki köszönhető a felfokozott érdeklődés és népszerűség. A sok viszontagságot megélt szobrokat az 1995-ös világörökségi listára kerüléskor állították a most látható helyükre.

Sok-sok rejtélyt tartogatnak még a kőszobrok. Talán épp ebben a videóban bemutatott módon mozgatták a szobrokat annak idején.

forrás: kozelestavol.hu

képek forrása: pixabay