Palócleves
A legenda szerint, Gundel János készítette el, ezt a levesnek becézett egytálételt – mert laktató ez a fogás, főleg, ahogy én csavarom a receptet – Mikszáth Kálmán, a nagy palóc kérésére. Az igazság már elvész a történelem forgatagában, ám az eredeti recept megmaradt, így apróbb változtatásokkal ugyan, de most megosztom veletek.
Hozzávalók
-
500 g birka, marha vagy sertés húsa
-
300 g burgonya
-
300-400 g vajbab
-
200-250 g sárgarépa
-
100-150 g petrezselyemgyökér
-
1 nagy fej vöröshagyma
-
2-4 gerezd fokhagyma
-
70 g paradicsompüré
-
1-2 evőkanál zsír
-
2 teáskanál őrölt, édes paprika
-
1 csipetnyi őrölt köménymag
-
1 teáskanál kakukkfű
-
1 babérlevél
-
250 ml tejszín
-
2 evőkanál keményítő
-
só
-
bors
-
1-2 liter alaplé – szükség szerint
-
petrezselyem zöldje és/vagy kapor díszítésnek
Elkészítés
- Megpucolom az összes zöldséget, megmosom, aprítom. A húst, ha birka, akkor le kell tisztítani a faggyútól, zsírtól, majd le kell forrázni, alapos csepegtetés, és csakis ezután válik élvezhető ízűvé. A marha és a sertés jóval egyszerűbb, megmosom, megtisztítom a felesleges hájtól, inaktól, majd felkockázom. Ilyen 1 cm x maximum 2 cm-es kockákra.
Zsírt használok, mert ez a fogás így az igazi, semmi olaj, csakis zsír. Tehát, felolvasztom a zsiradékot, ebben pirítom meg az apróra vágott fokhagymát. Utána jön a hagyma, üvegesítem. Ha kész, jön a hús. Pirítom, hagyom, engedjen levet. Pár percet főzöm a levében. Ezt követően lecsökkentem alatta hőt, a minimumra, fűszerezem a paprikával, a kakukkfűvel, az őrölt köménymaggal és a paradicsompürével. Alapos keverés, hő vissza, felöntöm az alaplével, épp csak annyira, hogy ellepje a húst. Lassú főzés jön, hogy puhuljon a hús. - Az összes zöldséget felaprítom, minél kisebb darabok, annál hamarabb főnek puhára, szóval a burgonya nálam maximum 1 cm x 1 cm-s kocka, a gyökérzöldségek pedig hosszában félbe vágva, majd karikázva, a vajbab pedig 2 cm hosszú. Minden bele egy nagyobb edénybe, olyannyira nagy edénybe, hogy ehhez fogom önteni a húst is, tehát számoljatok ezzel, felöntöm alaplével, sózom, borsozom, adom hozzá a babérlevelet, és puhára főzöm az egészet.
- Amikor már puha a hús és a zöldség is, összeöntöm a kettőt. Ha túl sok a leve, főzöm tovább, hogy párologjon elfele belőle, de az ízek megmaradjanak. Ha kevés, alaplével pótlom, de nem viszem túlzásba. A lének el kell lepni az összes összetevőt, az az ideális mennyiség. Kóstolom, ízesítem, ha kell.
- A tejszínben simára keverem a keményítőt, ezzel fogom besűríteni. Nyugodtan lehet lisztet is használni, bár a keményítő egészségesebb. Pár evőkanállal veszek ki a lassan fődögélő fogás levéből, a tejszínes keverékhez, hőkiegyenlítés végett, állandó keverés mellett adom hozzá, aztán egy határozott, ám óvatos mozdulattal, hozzáöntöm, lassan, folyamatos keverés mellett a leveshez és felforralom.:) Ezt a kacifántos mondatot. ? Mielőtt levenném a tűzről, utolsó kóstoló, ha kellene, most még lehet ízesíteni. Kész. Apróra metélt petrezselyem zöldjével és/vagy apróra vágott kaporral szórom meg tálalás előtt. Jó étvágyat. ?
Tippek
- Ha birkából készítenétek, a combját vagy a lapockát ajánlom, marhánál lábszár, sertésnél pedig szintén comb vagy lapocka. ?
Jó étvágyat!
További receptekért olvassátok a Szakállas konyhakalandok című blogomat a http://www.szakallaskonyhakalandok.com/ webcímen, illetve tájékozódjatok a Kotyvasszunk főzősuli aktuális időpontjairól a facebookon, Konyvasszunk - A főzősuli néven.
---
Mivel független hírportálunkat a Kisebbségi Kulturális Alap döntőbizottsága idén nem támogatta, ezért az olvasók hozzájárulását kérjük a további működésünkhöz, amelyet a következő számlaszámon tehetnek meg:
SK66 0900 0000 0051 6455 9727
KÖSZÖNJÜK!